Aki olvasta a hétrészes sorozat első részét, már ismeri a véleményemet: A közhiedelemmel ellentétben a kínaiak is tudnak erélyesen nemet mondani, még akkor is, ha előbb-utóbb a leglehetetlenebb helyzetben is feltalálják magukat. Azt is megemlítettem azonban, hogy a "mejjózás" nem annyira elegáns dolog, inkább a konyhanyelv irányába húz.
Lépjünk ezért szofisztikáltabb mezőkre, és lássunk egy másik kifejezést, mely kevésbé univerzális ugyan, de legalább jól forgatható úri környezetben, így például üzleti megbeszélésen is.
Mint eddig, a kifejezésekhez először az úgynevezett pinyin átírást adom meg, majd zárójelben azt, hogy magyarul hogyan ejtsük őket.
2. mei banfa ("mej bánfá")
Kissé suta hivatalos fordítása az, hogy "szó sem lehet róla". Szó szerint azt jelenti, hogy "nincs rá mód". Namost, ugye, miért is ilyen negatív a kollekció, hogy először nemet mondani tanulunk meg, utána pedig visszautasítani? Kínában minden van, és mindenből sok, hiszen itt gyártják majdnem mindennek a nagy részét, aminek egyik oka az, hogy itt minden megoldható. Amit nem csinál meg más, azt megcsinálja Kína, amit a kínai sem csinál meg, azt pedig megcsinálja egy másik kínai. Mágis, a "mejjó" és a "mej bánfá" is a leggyakoribb kifejezések közé tartoznak: tessék csak letesztelni, például titokban kihallgatni a kínai büfést!
A magyarázat az, hogy Kínában tényleg minden lehetséges, de az a biztos, ami kötelező. A birodalmat mindíg is kemény kézzel, felülről irányították, a tömegtermelésre berendezkedett, gazdaságmániás társadalom pedig az utóbbi három évtizedben még rátett erre egy lapáttal. Az átlag embernek megmondják, mit csináljon és hogyan, nem nagyon kérdezik a véleményét. Ezért aztán itt szinte csak kis gyerekek mondanak olyat, hogy "nem akarom": a felnőttek azt mondják, hogy "nem lehet".
Ami "mei banfa", annak egy részét tényleg nem lehet, más részét viszont lehetne, de valami miatt mégsem fog megtörténni. Van, hogy pontosan értjük, hogy valami miért "mei banfa":
"- Kínában mindenhol tömeg van? - Igen. Mei banfa!"
Ezzel tényleg nem nagyon lehet mit csinálni, pedig Isten bizony próbálnak: egyke-politika, vidékfejlesztés, "Ne tolakodj" feliratok és miegymás. Előfordul, hogy lehetne mit csinálni, de az illető azt akarja kifejezni, hogy ez nem az ő dolga:
"- A főnököd mindíg ilyen modortalanul beszél az ügyféllel? - Ja, mei banfa!"
Sokszor azonban olyan helyzetekben mej-bánfáznak, amikor helyzettől függően sírás-röhögés kerülgeti az embert:
"- Pincér, rossz ételt hozott ki! - Mei banfa, túl sok a vendég!"
"- Hé, maga meg majdnem elgázol a motorjával! - Mei banfa, sietek!"
A mej bánfá funkciója itt egyfajta burkolt elnézéskérés, ugyanis Kínában nem nagyon kérnek bocsánatot. Ha már hülyék, bunkók voltak, legalább a méltóságukat meg akarják őrizni, és nem ismerik el nyíltan a dolgot. Ez nem sunyiság, egymáson ugyanis pontosan látják, hogy az illető belátja a hülységét, mégpedig testbeszédből, szemkontaktusból és ilyenekből, mint a "mei banfa".
Egyszer pldául kihívtam a légkondi-szerelőt, aki szétszedte a szerkezetet, majd elkezdte összepakolni a szerszámait. "Hova megy?", kérdeztem. "Mei banfa, lejárt a munkaidőm. Majd holnap befejezem." Ilyenkor nem kell pánikba esni, csak bepróbálnak. Ha kötjük az ebet a karóhoz, mindíg mindenre van megoldás. A légkondi is kész lett este kilencre.
Ha igazán autentikusan akarunk mej-bánfázni, tegyünk elé egy "na" szócskát (kínaiul ugyanazt jelenti, mint magyarul), a vége pedig vesszen megadó sóhajba. Valahogy így:
"Na mej bánfá-aaah!"
Ne feledjük, a "mei banfa" soha nem azt jelenti, hogy a helyzet tényleg megoldhatatlan. Inkább a lelki terror egyfajta fegyvere: van megoldás, csak éppen nincs kedvünk megcsinálni, vagy először még kérünk valamit.
Előző: Hét kifejezés, amit tudni kell kínaiul 1: mei you
Folyt. köv.:
Hét kifejezés, amit tudni kell kínaiul 3: mei you wenti
