A kínai nyelvről és a kínai kultúráról is gyakran kijelentik, hogy lehetetlen megérteni. Pedig egyik sem lehetetlen, csak némi szemléletváltás kell hozzá. Egyetlen nyelvet sem lehet szóról szóra a másikra fordítani, keleti nyelvekkel pedig végképp az a helyzet, hogy még a legalapvetőbb igen-nem válaszok megértéséhez is egy kicsit bele kell tudjunk bújni a másik bőrébe.
Tényleg úgy van-e, hogy a kínaiak sunyi népség, akik összevissza ígérgetnek, de aztán nem tartják be amit ígérnek? Igaz-e az elterjedt legenda, hogy a kínaiak a japánokhoz hasonlóan soha nem mondanak nemet? Már a kérdéseknek sincs értelme, ha nem nézünk egy kicsit utána, hogyan mondanak igent és nemet kínaiul.
Íme néhány kifejezés, amelyek bárkinek jól fognak jönni, akár a kínai piacon akarunk ravasz alkut kötni a hőn áhított kézi varrógépre, akár cégünk gyártási kapacitásának Kínába telepítéséről tárgyalunk. Aki veszi a fáradságot ezeket megtanulni, meg fog döbbenni, hogy mennyit hallja majd őket kínaiak szájából. Hiába, a kínai jobban szeret kombinálni, mint feltalálni.
Ahogy elképesztő mennyiségű technikai problémát megoldanak szigetelőszalag, tűzőgép és vécépapír segítségével, úgy a nyelvhasználatban is gyakran úgy tűnik, az átlag műveltséghez szükséges négyezer karakterből egy gyengébb napon tízzel is elboldogulnak.
A kifejezésekhez először az úgynevezett pinyin átírást adom meg, majd zárójelben azt, hogy magyarul hogyan ejtsük őket. Ez utóbbi nem tudomáynos, de működik.
Akkor vágjunk bele:
1. mei you ("mejjó")
Szótári jelentése az, hogy "nem" vagy "nincs", valójában azonban majdnem bármilyen tagadó értelmű mondatot helyettesíthet. A boltban például mejjó, ha valami aznap éppen elfogyott, de ha holnap bekopog hozzád egy kínai, és megkérdezi, van-e itt egy Csang nevű lakó, nyugaodtan mejjózhatsz. De vehetünk pár extrémebb példát is:
"- Ettél már? - Mei you!"
"- Te Hong, tiéd ez a kafa bicikli? - Mei you!"
"- Odaadja háromszázért is? - Mei you!"
Láthatjuk, hogy a "mei you" a kínai nyelv svájci bicskája. Arra is szemléletes példa, hogy a kínaiak a japánokkal ellentétben nem szívbajosak, ha nemet kell mondani.
Ha nyomatékosabban és tősgyökeresebben akarunk mejjózni, két teendőnk van. Először, húzzuk el az "ó" hangot és a végére tegyünk egy rövid "á" hangot, valahogy így: "mejjóóóóó-a!". Másodszor, tanuljuk meg a meg a mejjó testbeszédet: előtte csettintsünk a nyelvünkkel, az "a" hangnál pedig rántsuk fel az állunkat, mint amikor magyarul azt mondjuk "namivan?", csak gyorsabban.
Mint a svájci bicskával, azért ezzel is vigyázni kell. Ne mejjózzunk jó társaságban, formális üzleti megbeszélésen vagy rangidőssel. Egy átlag meetingen vagy rövid ismeretség után azonban lazíthatunk, mert a kínai kultúrában az udvariassági cirádák elhagyása a bizalom egyik jele.
Folyt. köv.:
Hét kifejezés, amit tudni kell kínaiul 1: Mei banfa!
